Az egyik baba először kúszni kezd, majd néhány hét múlva négykézlábra áll és mászik. A másik szinte egyik napról a másikra felhúzza magát állásba. Van, aki hosszasan gyakorolja a mászást, míg más gyermeknél egészen más sorrendben jelennek meg a mozgásos képességek.
A szülők gyakran kérdezik: baj, ha a gyermekem nem mászik? Problémát jelent, ha kihagy egy mozgásfejlődési szakaszt? Kell-e aggódnom, ha nem úgy fejlődik, ahogyan azt a nagykönyvben megírták?
A mozgásfejlődés megítélése valóban nem egyszerű feladat. Nem elegendő egyetlen mozgásformát vagy egyetlen életkort vizsgálni: a gyermek fejlődésének egészét, a képességek megjelenését és azok változását együtt kell értékelni.
Létezik egyetlen helyes fejlődési sorrend?
A gyermekek fejlődését életkorhoz kötött fejlődési mérföldkövek segítségével követjük. Ezek olyan képességek, amelyek egy meghatározott életkorra a gyermekek jelentős részénél már megfigyelhetők.
Fontos azonban megérteni, hogy a fejlődési mérföldkövek nem egy kötelezően teljesítendő verseny állomásai. Az egyes képességek megjelenésének időpontja gyermekenként eltérhet.
A fejlődés követésekor nemcsak azt érdemes megfigyelni, hogy egy adott mozgás megjelent-e, hanem azt is, hogyan változnak a gyermek képességei az idő előrehaladtával.
A szakmai ajánlások szerint a fejlődési mérföldkövek kiválasztásakor olyan készségeket vesznek figyelembe, amelyeket az adott életkorban a gyermekek legalább 75 százaléka már képes teljesíteni. Ez azt is jelenti, hogy egy-egy mérföldkő hiánya önmagában nem jelent automatikusan fejlődési rendellenességet, de indokolhatja a részletesebb megfigyelést.
Kúszás, mászás, felállás – mit érdemes figyelni?
A mozgásfejlődés követésekor a nagymozgások mellett a finommotorika és a mozgások szimmetriája is fontos.
A csecsemőkorban különösen fontos fejlődési támpontok:
- 9 hónapos kor körül: a baba mindkét irányba átfordul, önállóan és stabilan ül, mozgásai szimmetrikusak, megfogja a tárgyakat, és egyik kezéből a másikba helyezi őket.
- 12 hónapos kor körül: felhúzza magát állásba, bútorokba kapaszkodva lépeget, és képes apró tárgyakat a hüvelyk- és mutatóujjával felvenni.
- 15 hónapos kor körül: megteszi az első néhány önálló lépést, és az ujjaival képes önállóan ételt felvenni.
- 18 hónapos kor körül: már kapaszkodás nélkül, önállóan jár, és kisebb tárgyakat is képes megfogni, manipulálni.
Érdemes észrevenni, hogy ezek a fejlődési támpontok nem minden elképzelhető mozgásformát sorolnak fel.
Ezért a kúszás vagy mászás hiányából önmagában nem lehet következtetni arra, hogy a gyermek mozgásfejlődése megfelelő vagy elmaradott. A teljes mozgásfejlődést kell értékelni.
Mikor jelenthet problémát, ha a gyermek kihagy egy fejlődési lépcsőt?
A fejlődési előzmények követésekor különösen fontos megfigyelni, hogy a gyermek a különböző képességeket milyen sorrendben sajátítja el.
A szakmai ajánlás szerint a megszokottól eltérő sorrendben megjelenő képességek, illetve a korábban már megszerzett készségek elvesztése további vizsgálatot indokolhat.
Ez nem jelenti azt, hogy minden eltérő fejlődési sorrend mögött betegség áll. Azt jelenti, hogy nem szabad kizárólag azt vizsgálni, hogy a gyermek teljesít-e egy-egy életkori mérföldkövet. A fejlődés egészének értékelése szükséges.
Különösen fontos figyelmeztető jel, ha a gyermek elveszít egy korábban már megszerzett képességet. Ha például korábban önállóan ült, állt vagy járt, de később már nem képes erre, mindenképpen további kivizsgálás szükséges.
Nemcsak az számít, hogy mit tud, hanem az is, hogyan mozog
A mozgásfejlődés megítélésének egyik fontos szempontja a szimmetria.
A csecsemő mozgásainak szimmetrikusnak kell lenniük, és ebben az életkorban még nem várható kialakult kézdominancia.
Érdemes odafigyelni, ha a gyermek következetesen csak az egyik kezét használja, vagy a teste egyik oldalát feltűnően kevesebbet mozgatja.
A mozgásfejlődés mellett a finommotorika is fontos: a tárgyak megfogása, áthelyezése, majd a kisebb tárgyak egyre ügyesebb manipulálása szintén része a fejlődésnek.
Mikor kérjünk segítséget?
A fejlődés követése nemcsak a kötelező szűrővizsgálatok alkalmával fontos. Ha a szülőnek vagy a gyermekorvosnak bármikor kérdése, aggálya merül fel, indokolt lehet a célzott fejlődési szűrés.
A vizsgálat során a gyermekorvos áttekinti a gyermek fejlődési előzményeit, megfigyeli a mozgását, és szükség esetén részletesebb neurológiai vizsgálatot vagy más szakvizsgálatot javasol.
Ha a szűrés során eltérés merül fel, a további vizsgálatok célja annak tisztázása, hogy áll-e valamilyen fejlődési vagy egészségügyi probléma a háttérben. Szükség esetén korai fejlesztés is javasolható.
Fontos tudni, hogy egy pozitív fejlődési szűrés még nem jelent diagnózist. A szűrés éppen arra szolgál, hogy felismerjük azokat a gyermekeket, akiknek érdemes további segítséget nyújtani.
A fejlődés nem verseny
Szülőként természetes, hogy figyeljük, mikor fordul át, ül fel, mászik vagy indul el a gyermekünk. Az is természetes, hogy összehasonlítjuk őt a kortársaival.
Mégis érdemes szem előtt tartani, hogy a fejlődés nem verseny, és nem egyetlen mozgásforma elsajátítása határozza meg, hogy megfelelően fejlődik-e a gyermek.
A legfontosabb, hogy folyamatosan kövessük a fejlődését, figyeljük az új képességek megjelenését, a mozgások szimmetriáját, valamint azt, hogy a már megszerzett készségek megmaradnak-e.
Nem az a legfontosabb kérdés, hogy a baba kúszik-e vagy mászik-e, hanem az, hogy a fejlődése összességében megfelelő irányba halad-e. Ha pedig bizonytalanok vagyunk, ne várjunk a következő mérföldkőig: beszéljük meg a kérdéseinket a gyermekorvossal.
Források
- uptodate.com – Developmental-behavioral surveillance and screening in primary care
A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a gyermekorvosodat.