Mikor kellene már önállóan ülnie a babának? Mikor várható az első lépés? Baj, ha még nem mászik, miközben a vele egykorú kisbabák már felállnak?
A mozgásfejlődés az egyik leglátványosabb része a gyermek első éveinek, ezért a szülők gyakran hasonlítják gyermekük teljesítményét más babákéhoz. Fontos azonban tudni, hogy a mozgásfejlődés megítélése nem egyetlen mérföldkőhöz, például az önálló járás kezdetéhez kötődik.
Nemcsak az számít, hogy a gyermek mikor sajátít el egy-egy mozgást, hanem az is, hogyan mozog, mennyire szimmetrikusak a mozdulatai, hogyan fejlődik a kézügyessége, és folyamatosan gyarapodnak-e a képességei.
Nem csak a nagymozgások számítanak
Amikor mozgásfejlődésről beszélünk, általában a nagymozgások jutnak először eszünkbe: a fej megtartása, a forgás, az önálló ülés, a mászás, a felállás és a járás.
A mozgásfejlődésnek azonban másik fontos területe is van, a finommotorika.
Ide tartozik például:
- a tárgyak megfogása;
- a tárgyak egyik kézből a másikba történő áthelyezése;
- a kisebb tárgyak hüvelyk- és mutatóujjal történő felvétele;
- az apró tárgyak manipulálása, a kéz és az ujjak egyre ügyesebb használata.
A gyermek fejlődésének megítélésekor mindkét területet figyelembe kell venni.
Milyen mozgásfejlődési mérföldkövekre érdemes figyelni?
A fejlődési mérföldkövek olyan képességek, amelyeket a gyermekek egy meghatározott életkorra jellemzően már elsajátítanak. Ezek segítséget nyújtanak annak megítélésében, hogy megfelelő ütemben halad-e a fejlődés.
Néhány különösen fontos életkori támpont:
9 hónapos kor körül:
- Mindkét irányba átfordul.
- Biztonságosan, önállóan ül.
- Mozgásai szimmetrikusak, még nem alakult ki egyértelmű kézdominancia.
- Megfogja a tárgyakat, és egyik kezéből a másikba átteszi őket.
18 hónapos kor körül:
- Önállóan ül, áll és jár.
- Képes kisebb tárgyakat megfogni és manipulálni.
30 hónapos kor körül:
- Érdemes a nagymozgások és a finommotorika területén jelentkező, kevésbé feltűnő eltérésekre is figyelni.
- Fontos ellenőrizni, hogy nem veszített-e el korábban már megszerzett mozgásos képességeket.
4 éves kor körül:
- A mozgáskoordináció, a finommotorika, a rajzolás és az íráshoz szükséges készségek, valamint a nagymozgások is értékelendők.
- Az óvodai vagy bölcsődei nevelők által jelzett mozgásfejlődési problémákra is érdemes odafigyelni.
Milyen jelek esetén érdemes gyermekorvoshoz fordulni?
Nem szükséges megvárni, amíg a gyermek egy adott életkorban még nem teljesít egy fejlődési mérföldkövet. Bizonyos jelek már korábban is indokolhatják a mozgásfejlődés részletesebb vizsgálatát.
1. Nem megfelelő a mozgások szimmetriája
A csecsemő mozgásainak alapvetően szimmetrikusnak kell lenniük. Ha következetesen az egyik oldalát használja többet, vagy az egyik kezét, lábát feltűnően kevesebbet mozgatja, érdemes ezt jelezni a gyermekorvosnak.
Különösen fontos, hogy csecsemőkorban ne alakuljon ki túl korán egyértelmű kézdominancia.
2. Elmaradnak bizonyos életkorhoz kötött mozgások
Ha például a baba 9 hónaposan még nem tud önállóan ülni, vagy 18 hónaposan még nem jár önállóan, indokolt a fejlődés részletesebb értékelése.
3. Nemcsak a nagymozgások, hanem a kézügyesség is elmarad
A tárgyak megfogása, egyik kézből a másikba helyezése, illetve a kisebb tárgyak felvétele ugyanolyan fontos része a mozgásfejlődésnek. Ezek elmaradása szintén figyelmet érdemel.
4. A gyermek elveszít egy korábban már megszerzett képességet
Ez az egyik legfontosabb figyelmeztető jel.
Ha a gyermek korábban már önállóan ült, állt, járt vagy használt bizonyos mozgásokat, de később már nem képes ezekre, mindenképpen további kivizsgálás szükséges.
A fejlődés során nemcsak az új képességek megjelenése fontos, hanem a korábban megszerzett készségek megtartása is.
Mi történik, ha felmerül a mozgásfejlődés elmaradásának gyanúja?
A fejlődési szűrés célja nem a diagnózis felállítása, hanem annak felismerése, hogy szükség van-e részletesebb vizsgálatra.
A gyermekorvos ilyenkor áttekinti a gyermek fejlődési előzményeit, megvizsgálja a mozgását, és szükség esetén részletes neurológiai vizsgálatot vagy további szakvizsgálatot javasolhat.
A vizsgálat során különösen fontos az izomtónus megítélése is. Ha ezen a területen eltérés mutatkozik, gyermekneurológiai vizsgálatra és korai fejlesztésre is szükség lehet.
A fejlődési szűrés során észlelt eltérés azonban még nem jelent automatikusan fejlődési rendellenességet. A szűrés célja a fokozott figyelmet igénylő gyermekek felismerése.
Miért fontos a korai felismerés?
A fejlődési eltérések korai felismerése azért lényeges, mert a megfelelő fejlesztés és beavatkozás eredményessége különösen nagy lehet a korai gyermekkorban.
Minél hamarabb derül fény egy esetleges problémára, annál hamarabb kezdődhet meg a gyermek szükségleteihez igazított segítségnyújtás.
Ezért nem érdemes hónapokig várni abban a reményben, hogy a gyermek majd egyszer csak behozza a lemaradását.
Mit tehet a szülő?
A szülők nap mint nap látják gyermeküket, ezért a fejlődésével kapcsolatos megfigyeléseik különösen értékesek.
Figyeljék meg, hogyan mozog a baba, mindkét oldalát egyformán használja-e, hogyan fejlődik a kézügyessége, és jelennek-e meg újabb képességek az idő előrehaladtával.
Ha valami aggodalomra ad okot, beszéljenek róla a gyermekorvossal akkor is, ha az életkorhoz kötött szűrővizsgálat eredménye egyébként megnyugtató.
A legfontosabb üzenet: a mozgásfejlődés nem egy verseny, amelyben az a cél, hogy a gyermek minél hamarabb elinduljon. Sokkal fontosabb, hogy mozgásai megfelelően fejlődjenek, szimmetrikusak legyenek, és ne veszítsen el korábban már megszerzett képességeket.
Források
- uptodate.com – Developmental-behavioral surveillance and screening in primary care
A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a gyermekorvosodat.