Táplálkozás

Hozzátáplálás: mely allergéneket ne halogassuk indokolatlanul?

Mely ételek számítanak gyakori allergénnek, miért nem érdemes túl sokáig várni a bevezetésükkel, és hogyan kínáljuk őket biztonságosan?

Írta: Dr. Antalffy KatalinCsecsemőkor (1–12 hónap)

Amikor elkezdjük a hozzátáplálást, természetes, hogy szeretnénk óvatosan haladni. Először jöhet egy kis zöldségpüré, aztán néhány gyümölcs, később a húsok és a gabonafélék. De mi a helyzet azokkal az élelmiszerekkel, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki? Nem biztonságosabb, ha ezekkel inkább várunk egyéves korig, vagy akár még tovább?

A jelenlegi ajánlások alapján a gyakori allergéneket nem szükséges indokolatlanul későbbre halasztani. Sőt, egyes allergének megfelelő időben történő bevezetése akár csökkentheti is az ételallergia kialakulásának kockázatát.

Mely ételek számítanak gyakori allergéneknek?

Bizonyos élelmiszerek gyakrabban okoznak ételallergiát, mint mások. Ezek közé tartoznak:

  • a tehéntej;
  • a tojás;
  • a földimogyoró és a diófélék;
  • a szezám;
  • a szója;
  • a búza;
  • a halak és a tengeri herkentyűk.

Sok szülőben felmerül, hogy ezeket az ételeket csak később, a baba nagyobb korában érdemes bevezetni. A jelenlegi ajánlások szerint azonban nincs szükség arra, hogy pusztán az allergiától való félelem miatt halogassuk a bevezetésüket.

A hozzátáplálást általában négy-hat hónapos kor között javasolt elkezdeni, a baba fejlettségét is figyelembe véve. Az első, egyszerű összetételű ételek bevezetése után, ha nem jelentkezik allergiás reakció, fokozatosan az allergének is sorra kerülhetnek.

Miért nem érdemes túl sokáig várni?

Korábban elterjedt gyakorlat volt, hogy az allergiát okozó ételeket minél később vezessék be, különösen azoknál a gyermekeknél, akiknél nagyobb az ételallergia kockázata.

A kutatások azonban arra utalnak, hogy bizonyos allergének korai bevezetése csökkentheti az allergia kialakulásának kockázatát. Ezért ma már a fokozott kockázatú babáknál sem javasolják automatikusan az allergének késleltetett bevezetését.

Ez nem azt jelenti, hogy minden allergén ételt egyszerre kell megkóstoltatnunk a babával. A fokozatosság továbbra is fontos: először kis mennyiséget kínáljunk, figyeljük a reakciót, majd panaszmentesség esetén fokozatosan növelhetjük az adagot.

Hogyan vezessük be biztonságosan az allergéneket?

Az első kóstolásnál érdemes néhány egyszerű szabályt követni.

1. Először ismerjük meg az alapételeket!

A hozzátáplálás kezdetén kínáljunk egyszerű összetételű ételeket, például gabonát, pürésített zöldséget, gyümölcsöt vagy húst. Ha ezeket a baba panasz nélkül fogyasztja, fokozatosan bővíthetjük az étrendjét az allergénekkel is.

2. Egyszerre egy új ételt kínáljunk!

Az új élelmiszereket egyenként vezessük be, hogy könnyebben felismerhessük, ha valamelyikre a baba kedvezőtlenül reagál. Az első alkalommal elegendő egy kis mennyiség.

3. Az első kóstolás lehetőleg otthon történjen!

A dokumentum különösen a fokozott kockázatú babáknál javasolja, hogy az első allergénkóstolás otthon, ne étteremben vagy gyermekfelügyelet során történjen. Így jobban meg tudjuk figyelni a gyermek reakcióját.

4. Panaszmentesség esetén fokozatosan növeljük a mennyiséget!

Ha nem jelentkezik allergiás reakció, az adag fokozatosan növelhető. A már bevezetett allergéneket ezután is érdemes rendszeresen az étrendben tartani.

Hogyan kínáljuk az egyes allergéneket?

Az allergén élelmiszerek bevezetésekor az életkornak megfelelő, biztonságos formára is figyelni kell.

  • Tej: tehéntejet egyéves kor előtt ne adjunk a babának italként, de joghurt és sajt a hozzátáplálás részeként kínálható.
  • Földimogyoró és diófélék: egészben nem adhatók, mert fulladásveszélyesek. Helyettük sima, megfelelő állagú magvajat keverhetünk más ételbe.
  • Szezám: például tahini formájában, pürébe keverve vezethető be.
  • Tojás, szója, búza, halak és tengeri herkentyűk: fokozatosan, a baba életkorának és étkezési képességeinek megfelelő, biztonságos formában kínálhatók.

A megfelelő állag különösen fontos. Az allergének bevezetése nem jelentheti azt, hogy a baba olyan ételt kap, amelyet még nem tud biztonságosan megrágni és lenyelni.

Mi a helyzet, ha a babánk allergiára hajlamos?

Egyes babáknál nagyobb az ételallergia kockázata. Ide tartoznak azok, akiknek valamelyik szülője allergiás betegségben szenved, akiknek enyhe vagy közepesen súlyos ekcémájuk van, akiknek már ismert ételallergiájuk van, illetve különösen azok, akik súlyos ekcémával küzdenek.

Ezekben az esetekben sem az a cél, hogy automatikusan minél későbbre halasszuk az allergének bevezetését. Ugyanakkor érdemes a gyermekorvossal egyeztetni a megfelelő időzítésről és a bevezetés módjáról, különösen súlyos ekcéma vagy már ismert ételallergia esetén.

Ha egy étel elfogyasztása után csalánkiütés, bőrkiütés, arcduzzanat, hányás, hasmenés, köhögés vagy sípoló légzés jelentkezik, kérjünk orvosi segítséget. Nehézlégzés vagy eszméletvesztés esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

Mit vigyünk magunkkal útravalóként?

A hozzátáplálás során nem kell félelemből elkerülnünk a gyakori allergéneket. A lényeg, hogy a baba megfelelő fejlődési érettségénél, fokozatosan, kis mennyiségekkel kezdjük a bevezetésüket, és figyeljük a reakcióit.

A legfontosabb üzenet: ne halogassuk indokolatlanul az allergének bevezetését, de ne is siessük el! A változatos étrend kialakításában a fokozatosság, a biztonságos ételkészítés és a baba egyéni szükségleteinek figyelembevétele a legfontosabb. Ha a gyermeknek ekcémája vagy ismert ételallergiája van, kérjük a gyermekorvos segítségét a megfelelő lépések megtervezéséhez.

Források

  • uptodate.com – Introducing solid foods and vitamin and mineral supplementation during infancy
  • uptodate.com – Patient education: Starting solid foods with babies
  • uptodate.com – Patient education: Weaning from breastfeeding

A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a gyermekorvosodat.

További cikkek

Az összes cikk a Tudástárban

HívásIdőpontot foglalok

Süti-beállítások

Kategóriánként eldöntheted, mihez járulsz hozzá. A döntésedet bármikor módosíthatod a lábléc „Süti-beállítások” gombjával.