Fejlődés és szűrések

Újszülöttkori szűrések – mit vizsgálnak és mit jelent egy ismételt vizsgálatról szóló behívás?

Az újszülött érkezését követő első napokban számos vizsgálat történik, amelyekről a szülők sokszor csak rövid tájékoztatást kapnak a kórházi tartózkodás során.

Írta: Dr. Antalffy KatalinÚjszülöttkor (0–4 hét)

Az újszülött érkezését követő első napokban számos vizsgálat történik, amelyekről a szülők sokszor csak rövid tájékoztatást kapnak a kórházi tartózkodás során. Ezek egy része rutinszerű szűrővizsgálat, amelyet minden újszülöttnél elvégeznek, akkor is, ha a baba teljesen egészségesnek tűnik.

De pontosan mit vizsgálnak ezekkel a tesztekkel? Miért van szükség rájuk, és miért fordulhat elő, hogy a szülőket néhány nappal vagy héttel később ismételt vizsgálatra hívják vissza?

Miért van szükség újszülöttkori szűrésekre?

Az újszülöttkori szűrővizsgálatok célja, hogy olyan veleszületett betegségeket és egészségügyi problémákat is felismerjenek, amelyek a születéskor még nem okoznak látható tüneteket.

Egy újszülött ugyanis akkor is hordozhat valamilyen betegséget, ha jól táplálkozik, megfelelően fejlődik, és semmilyen szokatlan tünetet nem mutat.

A korai felismerés azért különösen fontos, mert bizonyos betegségek esetében a kezelés megkezdésével megelőzhetők vagy mérsékelhetők a későbbi, akár súlyos egészségkárosodások.

Fontos azonban megérteni, hogy a szűrővizsgálat nem diagnosztikai vizsgálat. Nem állapítja meg biztosan, hogy a gyermek beteg-e, hanem azonosítja azokat a babákat, akiknél további vizsgálatokra lehet szükség.

Milyen újszülöttkori szűrővizsgálatok történnek?

Az újszülöttkori szűrések többféle módszerrel történnek. A legfontosabb vizsgálatok a következők.

1. Újszülöttkori vérvizsgálat – a sarokból vett vérminta

Ez az úgynevezett újszülöttkori anyagcsere-szűrés. A baba sarkából néhány csepp vért vesznek, amelyet egy speciális szűrőpapírra cseppentenek, majd laboratóriumba küldenek.

A vizsgálat egyetlen vérmintából számos különböző betegséget képes szűrni.

A vizsgált betegségek közé tartozhatnak például:

  • Fenilketonúria (PKU): olyan anyagcsere-betegség, amelyben a szervezet nem képes megfelelően lebontani a fenilalanin nevű aminosavat. Felhalmozódása károsíthatja az agy fejlődését.
  • Egyéb anyagcsere-betegségek: ezekben a szervezet nem tud megfelelően előállítani vagy lebontani bizonyos, az energiatermeléshez és az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges anyagokat.
  • Veleszületett pajzsmirigy-alulműködés: a pajzsmirigyhormon hiánya növekedési és fejlődési problémákat okozhat.
  • Veleszületett mellékvese-túlműködés (adrenogenitális szindróma): a mellékvesék hormontermelésének zavara, amelynek súlyos formája már újszülöttkorban életveszélyes lehet.
  • Súlyos kombinált immunhiány (SCID): az immunrendszer súlyos működési zavara, amely miatt a gyermek fokozottan veszélyeztetett a fertőzésekkel szemben.
  • Cisztás fibrózis: olyan örökletes betegség, amelyben sűrű váladék halmozódik fel többek között a tüdőben és az emésztőrendszerben.
  • Sarlósejtes vérszegénység és thalassaemia: a vörösvértesteket érintő örökletes betegségek.
  • Spinális izomatrófia (SMA): olyan betegség, amely izomgyengeséggel és izomtónus-csökkenéssel járhat, és a légzést, valamint a nyelést végző izmokat is érintheti.

A szűrés pontos betegséglistája országonként és régiónként eltérhet.

2. Hallásszűrés

Az újszülöttek hallását még a kórházi hazabocsátás előtt ellenőrzik.

A vizsgálat kétféle módszerrel történhet:

  • Egy apró fülhallgatóval és mikrofonnal, amelyet a baba fülébe helyeznek.
  • Elektródák segítségével, amelyeket a homlokra, a tarkóra és a fül mögé rögzítenek.

Mindkét vizsgálat fájdalommentes, és mindössze néhány percet vesz igénybe.

A hallás korai felismerése különösen fontos a megfelelő beszéd- és nyelvi fejlődés szempontjából.

3. Pulzoximetriás szűrés – a veleszületett szívbetegségek felismerése

Egy kis érzékelő segítségével megmérik a baba vérének oxigénszintjét.

A vizsgálat célja elsősorban a súlyos, kritikus veleszületett szívfejlődési rendellenességek felismerése, amelyek már az élet első napjaiban vagy heteiben komoly problémát okozhatnak.

Ha az oxigénszint alacsony, további vizsgálatokra, például mellkasröntgenre vagy szívultrahangra lehet szükség.

4. Sárgaságszűrés – bilirubinszint-mérés

A bilirubin a vörösvértestek lebontásakor keletkező anyag. Ha a vérben túl magasra emelkedik a szintje, a baba bőre és szemfehérjéje sárgássá válhat.

A bilirubinszint ellenőrzése történhet vérvétellel vagy a bőrön keresztül mérő készülékkel.

A túl magas bilirubinszint kezeletlenül károsíthatja az idegrendszert, ezért fontos a megfelelő időben történő felismerés.

Mikor végzik el ezeket a vizsgálatokat?

Az egészséges újszülötteknél a legtöbb szűrővizsgálat még a kórházi tartózkodás alatt, a hazabocsátás előtt megtörténik.

  • Sarokból vett vérminta: általában a születést követő 24–48 órában.
  • Hallásszűrés: a baba 12 órás életkora után, de még a hazabocsátás előtt.
  • Pulzoximetriás vizsgálat: általában a születést követő 24–48 órában.
  • Bilirubinszint-mérés: általában a születést követő 24–48 órában.

Koraszülött vagy intenzív ellátást igénylő újszülötteknél a vizsgálatok időzítése és ismétlése eltérhet.

Miért hívhatják vissza a babát ismételt vizsgálatra?

Ez az a kérdés, amely a legtöbb szülőben aggodalmat kelt.

Fontos tudni, hogy az ismételt vizsgálatra történő behívás önmagában még nem jelenti azt, hogy a babának betegsége van.

Ennek több oka is lehet:

1. Nem volt megfelelő az első vérminta.

Előfordulhat, hogy a levett vérminta mennyisége nem volt elegendő, vagy a minta valamilyen okból nem volt alkalmas a laboratóriumi vizsgálatra.

2. Túl korán történt a vérvétel.

Ha a vérmintát a születést követő első 24 órában vették le, bizonyos anyagcsere-betegségek szűrése még nem feltétlenül megbízható. Egyes vizsgált anyagoknak ugyanis időre és megfelelő táplálékbevitelre van szükségük ahhoz, hogy a vérben kimutatható szintet érjenek el.

3. A baba koraszülött vagy nagyon kis súlyú volt.

A koraszülött vagy kis súlyú újszülötteknél a szűrővizsgálatok eredményeit befolyásolhatják az életkorral összefüggő élettani változások és az intenzív ellátás során alkalmazott kezelések. Emiatt náluk gyakrabban lehet szükség ismételt mintavételre.

4. Az első vizsgálat eredménye eltérést mutatott.

Ha a szűrővizsgálat eredménye nem teljesen megnyugtató, további vizsgálatokra lehet szükség annak tisztázására, hogy valóban fennáll-e valamilyen betegség.

5. A baba olyan kezelést kapott, amely befolyásolhatta az eredményt.

Bizonyos gyógyszerek, vérátömlesztés vagy egyéb kezelések módosíthatják a szűrővizsgálatok eredményét, ezért később ismételt vizsgálat válhat szükségessé.

6. Az adott szűrőprogram eleve két vérvételt ír elő.

Egyes szűrőprogramok minden újszülöttnél két alkalommal végeznek vérvizsgálatot. Az első mintavétel a születés utáni 24–48 órában, a második pedig általában 1–2 hetes korban történik.

A második vizsgálat célja, hogy olyan eltéréseket is felismerjenek, amelyek az első napokban még nem voltak egyértelműen kimutathatók.

Mit jelent, ha a szűrővizsgálat eredménye pozitív?

A pozitív szűrővizsgálati eredmény nem egyenlő a diagnózissal.

Azt jelenti, hogy a vizsgálat olyan eltérést mutatott, amelyet további vizsgálatokkal tisztázni kell.

Előfordulhat, hogy a megismételt vizsgálat teljesen normális eredményt ad, és kiderül, hogy az első teszt tévesen jelzett eltérést. Ezt nevezzük álpozitív eredménynek.

Bizonyos szűrővizsgálatoknál az álpozitív eredmények gyakoribbak is lehetnek, mint a valóban beteg gyermekek kiszűrése.

Ugyanakkor a pozitív eredményt mindig komolyan kell venni, és az előírt további vizsgálatokat a megadott időben el kell végezni. Ha valóban fennáll valamilyen betegség, a korai diagnózis és kezelés rendkívül fontos lehet.

Mit tegyünk, ha ismételt vizsgálatra hívják a gyermekünket?

  • Ne essünk automatikusan pánikba! Az ismételt vizsgálatnak több oka lehet, és nem feltétlenül jelent betegséget.
  • Kérdezzük meg, hogy pontosan melyik vizsgálatot szeretnék megismételni, és miért.
  • Tartsuk be a megadott időpontot és a vizsgálattal kapcsolatos utasításokat.
  • Ha további vizsgálatot javasolnak, ne halogassuk annak elvégzését.

A legfontosabb, amit szülőként tudnunk kell:

Az újszülöttkori szűrések nem azért történnek, mert betegséget feltételezünk a babánál, hanem azért, hogy olyan ritka, de súlyos betegségeket is időben felismerhessünk, amelyek egyébként kezdetben észrevétlenek maradnának.

Az ismételt vizsgálatra történő behívás nem feltétlenül jelent rossz hírt. Sokszor egyszerűen a pontos és megbízható szűrés része.

A cél minden esetben ugyanaz: hogy a gyermek a lehető legkorábban megkapja a szükséges ellátást, ha arra valóban szükség van.

Források

  • uptodate.com – Patient education: Newborn screening tests

A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a gyermekorvosodat.

További cikkek

Az összes cikk a Tudástárban

HívásIdőpontot foglalok

Süti-beállítások

Kategóriánként eldöntheted, mihez járulsz hozzá. A döntésedet bármikor módosíthatod a lábléc „Süti-beállítások” gombjával.