Az újszülött érkezését követő első napokban számos vizsgálat történik, amelyekről a szülők sokszor csak rövid tájékoztatást kapnak a kórházi tartózkodás során. Ezek egy része rutinszerű szűrővizsgálat, amelyet minden újszülöttnél elvégeznek, akkor is, ha a baba teljesen egészségesnek tűnik.
De pontosan mit vizsgálnak ezekkel a tesztekkel? Miért van szükség rájuk, és miért fordulhat elő, hogy a szülőket néhány nappal vagy héttel később ismételt vizsgálatra hívják vissza?
Miért van szükség újszülöttkori szűrésekre?
Az újszülöttkori szűrővizsgálatok célja, hogy olyan veleszületett betegségeket és egészségügyi problémákat is felismerjenek, amelyek a születéskor még nem okoznak látható tüneteket.
Egy újszülött ugyanis akkor is hordozhat valamilyen betegséget, ha jól táplálkozik, megfelelően fejlődik, és semmilyen szokatlan tünetet nem mutat.
A korai felismerés azért különösen fontos, mert bizonyos betegségek esetében a kezelés megkezdésével megelőzhetők vagy mérsékelhetők a későbbi, akár súlyos egészségkárosodások.
Fontos azonban megérteni, hogy a szűrővizsgálat nem diagnosztikai vizsgálat. Nem állapítja meg biztosan, hogy a gyermek beteg-e, hanem azonosítja azokat a babákat, akiknél további vizsgálatokra lehet szükség.
Milyen újszülöttkori szűrővizsgálatok történnek?
Az újszülöttkori szűrések többféle módszerrel történnek. A legfontosabb vizsgálatok a következők.
1. Újszülöttkori vérvizsgálat – a sarokból vett vérminta
Ez az úgynevezett újszülöttkori anyagcsere-szűrés. A baba sarkából néhány csepp vért vesznek, amelyet egy speciális szűrőpapírra cseppentenek, majd laboratóriumba küldenek.
A vizsgálat egyetlen vérmintából számos különböző betegséget képes szűrni.
A vizsgált betegségek közé tartozhatnak például:
- Fenilketonúria (PKU): olyan anyagcsere-betegség, amelyben a szervezet nem képes megfelelően lebontani a fenilalanin nevű aminosavat. Felhalmozódása károsíthatja az agy fejlődését.
- Egyéb anyagcsere-betegségek: ezekben a szervezet nem tud megfelelően előállítani vagy lebontani bizonyos, az energiatermeléshez és az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges anyagokat.
- Veleszületett pajzsmirigy-alulműködés: a pajzsmirigyhormon hiánya növekedési és fejlődési problémákat okozhat.
- Veleszületett mellékvese-túlműködés (adrenogenitális szindróma): a mellékvesék hormontermelésének zavara, amelynek súlyos formája már újszülöttkorban életveszélyes lehet.
- Súlyos kombinált immunhiány (SCID): az immunrendszer súlyos működési zavara, amely miatt a gyermek fokozottan veszélyeztetett a fertőzésekkel szemben.
- Cisztás fibrózis: olyan örökletes betegség, amelyben sűrű váladék halmozódik fel többek között a tüdőben és az emésztőrendszerben.
- Sarlósejtes vérszegénység és thalassaemia: a vörösvértesteket érintő örökletes betegségek.
- Spinális izomatrófia (SMA): olyan betegség, amely izomgyengeséggel és izomtónus-csökkenéssel járhat, és a légzést, valamint a nyelést végző izmokat is érintheti.
A szűrés pontos betegséglistája országonként és régiónként eltérhet.
2. Hallásszűrés
Az újszülöttek hallását még a kórházi hazabocsátás előtt ellenőrzik.
A vizsgálat kétféle módszerrel történhet:
- Egy apró fülhallgatóval és mikrofonnal, amelyet a baba fülébe helyeznek.
- Elektródák segítségével, amelyeket a homlokra, a tarkóra és a fül mögé rögzítenek.
Mindkét vizsgálat fájdalommentes, és mindössze néhány percet vesz igénybe.
A hallás korai felismerése különösen fontos a megfelelő beszéd- és nyelvi fejlődés szempontjából.
3. Pulzoximetriás szűrés – a veleszületett szívbetegségek felismerése
Egy kis érzékelő segítségével megmérik a baba vérének oxigénszintjét.
A vizsgálat célja elsősorban a súlyos, kritikus veleszületett szívfejlődési rendellenességek felismerése, amelyek már az élet első napjaiban vagy heteiben komoly problémát okozhatnak.
Ha az oxigénszint alacsony, további vizsgálatokra, például mellkasröntgenre vagy szívultrahangra lehet szükség.
4. Sárgaságszűrés – bilirubinszint-mérés
A bilirubin a vörösvértestek lebontásakor keletkező anyag. Ha a vérben túl magasra emelkedik a szintje, a baba bőre és szemfehérjéje sárgássá válhat.
A bilirubinszint ellenőrzése történhet vérvétellel vagy a bőrön keresztül mérő készülékkel.
A túl magas bilirubinszint kezeletlenül károsíthatja az idegrendszert, ezért fontos a megfelelő időben történő felismerés.
Mikor végzik el ezeket a vizsgálatokat?
Az egészséges újszülötteknél a legtöbb szűrővizsgálat még a kórházi tartózkodás alatt, a hazabocsátás előtt megtörténik.
- Sarokból vett vérminta: általában a születést követő 24–48 órában.
- Hallásszűrés: a baba 12 órás életkora után, de még a hazabocsátás előtt.
- Pulzoximetriás vizsgálat: általában a születést követő 24–48 órában.
- Bilirubinszint-mérés: általában a születést követő 24–48 órában.
Koraszülött vagy intenzív ellátást igénylő újszülötteknél a vizsgálatok időzítése és ismétlése eltérhet.
Miért hívhatják vissza a babát ismételt vizsgálatra?
Ez az a kérdés, amely a legtöbb szülőben aggodalmat kelt.
Fontos tudni, hogy az ismételt vizsgálatra történő behívás önmagában még nem jelenti azt, hogy a babának betegsége van.
Ennek több oka is lehet:
1. Nem volt megfelelő az első vérminta.
Előfordulhat, hogy a levett vérminta mennyisége nem volt elegendő, vagy a minta valamilyen okból nem volt alkalmas a laboratóriumi vizsgálatra.
2. Túl korán történt a vérvétel.
Ha a vérmintát a születést követő első 24 órában vették le, bizonyos anyagcsere-betegségek szűrése még nem feltétlenül megbízható. Egyes vizsgált anyagoknak ugyanis időre és megfelelő táplálékbevitelre van szükségük ahhoz, hogy a vérben kimutatható szintet érjenek el.
3. A baba koraszülött vagy nagyon kis súlyú volt.
A koraszülött vagy kis súlyú újszülötteknél a szűrővizsgálatok eredményeit befolyásolhatják az életkorral összefüggő élettani változások és az intenzív ellátás során alkalmazott kezelések. Emiatt náluk gyakrabban lehet szükség ismételt mintavételre.
4. Az első vizsgálat eredménye eltérést mutatott.
Ha a szűrővizsgálat eredménye nem teljesen megnyugtató, további vizsgálatokra lehet szükség annak tisztázására, hogy valóban fennáll-e valamilyen betegség.
5. A baba olyan kezelést kapott, amely befolyásolhatta az eredményt.
Bizonyos gyógyszerek, vérátömlesztés vagy egyéb kezelések módosíthatják a szűrővizsgálatok eredményét, ezért később ismételt vizsgálat válhat szükségessé.
6. Az adott szűrőprogram eleve két vérvételt ír elő.
Egyes szűrőprogramok minden újszülöttnél két alkalommal végeznek vérvizsgálatot. Az első mintavétel a születés utáni 24–48 órában, a második pedig általában 1–2 hetes korban történik.
A második vizsgálat célja, hogy olyan eltéréseket is felismerjenek, amelyek az első napokban még nem voltak egyértelműen kimutathatók.
Mit jelent, ha a szűrővizsgálat eredménye pozitív?
A pozitív szűrővizsgálati eredmény nem egyenlő a diagnózissal.
Azt jelenti, hogy a vizsgálat olyan eltérést mutatott, amelyet további vizsgálatokkal tisztázni kell.
Előfordulhat, hogy a megismételt vizsgálat teljesen normális eredményt ad, és kiderül, hogy az első teszt tévesen jelzett eltérést. Ezt nevezzük álpozitív eredménynek.
Bizonyos szűrővizsgálatoknál az álpozitív eredmények gyakoribbak is lehetnek, mint a valóban beteg gyermekek kiszűrése.
Ugyanakkor a pozitív eredményt mindig komolyan kell venni, és az előírt további vizsgálatokat a megadott időben el kell végezni. Ha valóban fennáll valamilyen betegség, a korai diagnózis és kezelés rendkívül fontos lehet.
Mit tegyünk, ha ismételt vizsgálatra hívják a gyermekünket?
- Ne essünk automatikusan pánikba! Az ismételt vizsgálatnak több oka lehet, és nem feltétlenül jelent betegséget.
- Kérdezzük meg, hogy pontosan melyik vizsgálatot szeretnék megismételni, és miért.
- Tartsuk be a megadott időpontot és a vizsgálattal kapcsolatos utasításokat.
- Ha további vizsgálatot javasolnak, ne halogassuk annak elvégzését.
A legfontosabb, amit szülőként tudnunk kell:
Az újszülöttkori szűrések nem azért történnek, mert betegséget feltételezünk a babánál, hanem azért, hogy olyan ritka, de súlyos betegségeket is időben felismerhessünk, amelyek egyébként kezdetben észrevétlenek maradnának.
Az ismételt vizsgálatra történő behívás nem feltétlenül jelent rossz hírt. Sokszor egyszerűen a pontos és megbízható szűrés része.
A cél minden esetben ugyanaz: hogy a gyermek a lehető legkorábban megkapja a szükséges ellátást, ha arra valóban szükség van.
Források
- uptodate.com – Patient education: Newborn screening tests
A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a gyermekorvosodat.